2022. január 1-én ismét jön a nyugdíjkorhatár emelés, így az már 65 év lesz az 1957-ben születetteknél. Mutatjuk, mikor és milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni, milyen kedvezményes nyugdíjkorhatárral számolhatunk, mi várható a jövőben, illetve mi a helyzet a szomszédos országokban.
Magyarország Alaptörvénye (a Kínai Népköztársaság Alkotmányából átvéve) elrendelte, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Az alkotmányos előírást végrehajtható rendelkezésekre fordítja a Polgári Törvénykönyv, amely részletesen szabályozza a rokontartási kötelezettségeket, nem is beszélve a szociális törvényről, amely konkrét és súlyos kötelezettségeket ró rászoruló szüleikkel kapcsolatban a nagykorú gyermekekre. A Ptk. rokontartási szabályai szerint a tartási kötelezettség elsősorban a nagykorú gyermeket terheli a rászoruló szülőjével szemben. Nem csupán a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek köteles az eltartásra, hanem a mostoha- és nevelt gyermek is, ha őt a mostoha- vagy a nevelőszülő hosszabb ideig, ellenszolgáltatás nélkül nevelte. A családi kapcsolatok bonyolult szövevényében így nagyon sok gyermeket (és unokát) terhel olyan kötelezettség, amelynek a létezéséről nem is tudnak. Emiatt nem is készülnek föl arra, hogy a jövőben bármikor rájuk terhelhető ez a súlyos és hosszantartó eltartási kötelezettség.
A gyermekszámfüggő nyugdíjrendszerre vonatkozó javaslat vitája tovább gyűrűzik, ami örvendetes, hiszen a nyugdíjrendszer reformjára, átalakítására vagy finomítására, a finanszírozás kihívásainak megoldására égetően szükség van. A Portfolio oldalán a koncepciót bíráló cikkemre Banyár József, a humántőke-fedezeti nyugdíjrendszer koncepciójának megalkotója válaszolt. Miután e cikkében többször személyesen is megidéz (nem mindig a legkedvezőbb fényben) az általam is nagyra becsült tudós szerző, az ő humántőke-alapú nyugdíjkoncepciójával kapcsolatos ellenvetéseimet is szükségesnek tartom kibontani (a korábbi cikkemben nem az ő elképzelését, hanem általában a nyugdíj mértékének a felnevelt gyermekek számához kötését kritizáltam).
Rugalmas nyugdíjkorhatárról akkor beszélünk, ha néhány évvel az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt és után is nyugdíjba lehet vonulni, csak a havi nyugdíj úgy csökken vagy növekszik, hogy az életpálya-befizetések és -kifizetések egyenlege fennmarad. 2009-ig a levonás túl kevés volt, 2011-2012-ben pedig – a Nők40 kivételével – megszűnt az előrehozott nyugdíj. Korábban számos cikkben érveltem a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetése mellett, de másokat követve, megelégedtem a statikus (pontosabban: állandósult állapotbeli elemzéssel). Most dinamikus kiterjesztéssel pótolom a hiányt.
Közjószág-e a gyermek? Igen, felelik a demográfiai öregedés következményeinek enyhítésére törekvő azon közgazdászok és szociológusok, akik úgy kívánják növelni a termékenységet, hogy – bizonyos feltételek teljesülése esetén – több nyugdíjjal kecsegtetik az anyákat (vagy általában a szülőket).
Világszerte mintegy 2,2 milliárd munkavállaló nem fizet nyugdíjjárulékot – a teljes globális munkaerő 65 százaléka –, ami a kormányok számára jelentős kihívást, a vagyonkezelők számára pedig óriási növekedési lehetőséget jelent, mellyel a jövőbeli öngondoskodást segíthetik. Magyarországon is viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjas évekre, az Európai Unión belül sereghajtónak számítunk a jelenlegi megtakarítási hajlandósággal - írja a PwC egy friss közleményében
A valorizációs szorzószámok megjelenése minden idei nyugdíjba vonuló számára nagy jelentőségű esemény.
Gulyás Gergely ma a Kormányinfón öntött tiszta vizet a már régóta belengetett nyugdíjkötvény poharába: nem lesz ilyen lakossági állampapír. Ezzel egy 2,5 éves huzavona ért véget.
Teljesen átalakítaná jelenlegi nyugdíjrendszerét Spanyolország, a tervek szerint jönne egy, a magánszektor által működtetett, önkéntes alapú dolgozói nyugdíjprogram – számol be a hírről a Bloomberg.
Súlyosbították egy 74 éves nőgyógyász tavaly szeptemberben kirótt büntetését, aki 2014 és 2017 közt öt páciensétől is hálapénzt követelt - számol be az MTI. A súlyosbított ítélet szerint az orvost 2 év börtönbüntetésre ítélték 5 évre felfüggesztve, 3 millió forint pénzbírságot kapott és 3 évre eltiltották a praktizálástól.
Az MNB Termelékenységi jelentés cikksorozat aktuális részében a munkatermelékenységgel foglalkozunk. Termelékenységi szempontból a 2013 és 2019 közötti növekedési, felzárkózási ciklus két időszakra osztható. A 2013-2016-os szakaszban elsősorban a munkaerő mennyiségi növekedése támogatta a gazdasági növekedést, majd 2017-től a teljes foglalkoztatás megközelítésével egyre inkább a termelékenység vált a növekedés motorjává. Ezt jól mutatja az is, hogy 2017 és 2019 között a növekedés közel kétharmadát munkatermelékenység-bővülés okozta. Ez a munkatermelékenység-javulás az EU-átlag háromszorosa volt, amely folyamatban kiemelt szerepe volt a kkv-szektor termelékenységnövekedésének, valamint a gazdaságösztönző jegybanki és kormányzati intézkedéseknek. Az elmúlt három év tapasztalatai pozitívak, azonban még jelentős hatékonyságjavulásból felszabadítható növekedési tartaléka van a hazai kkv-szektornak. Ebben a cikkben alapvetően a termelékenységnövekedés szerkezete kerül bemutatásra.
10 éve, 2010 novemberében született meg a döntés a magánnyugdíjpénztárakba hosszú évek során befizetett járulékok állami nyugdíjrendszerbe való átcsoportosításáról. Több mint 3 millió pénztári tag döntött állami nyomásra a visszalépés mellett, a pénztári hozamok azonban azt mutatják: jobban járt, aki maradt. A 2011 óta nyugdíjba vonulók ugyanis milliós hozamokat tehettek zsebre, miközben a 2011-ben visszalépők átlagosan 70-100 ezer forintnyi reálhozamot kaptak kézhez.
Milliók számára adhat józanító pofont a koronavírus-válság a Financial Times véleménycikke szerint, amely azt taglalja, hogy a jegybankok gazdaságélénkítő és a kamatok alacsony szinten tartására vonatkozó akciói nehezebbé teszik a nyugdíjalapoknak, hogy megkeressék a tagjaiknak a nyugdíjba vonuláshoz szükséges pénzt.
A napokban tájékoztatta az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár a tagjait arról, hogy július 1-jén elindulhat az új, ESG-Dinamikus portfólió a pénztárnál, és nem ők az egyetlenek, akik idén új portfóliókat hoznának létre a tagoknak. Úgy tűnik, a koronavírus berobbanása a hazai nyugdíjpénztárakat sem hagyta érintetlenül, és talán nem is baj, jó hír ugyanis a nyugdíjra gyűjtőknek, hogy a pénztárak évek óta nem látott fejlesztésekbe kezdtek, a központba egyértelműen a digitalizációt helyezve. Készítettünk egy körképet a hazai önkéntes pénztárak körében arról, milyen fejlesztések zajlanak, milyen új portfóliók indulnak.
Mi kell ahhoz, hogy valaki pénzügyileg függetlenül éljen és akkor mehessen nyugdíjba, amikor csak akar? Sok pénz – vágja rá mindenki, de az már kevésbé köztudott, hogy pontosan mennyi is. Egy híres tanulmány szerint a részvénytúlsúlyos befektetési portfóliók esetében az évi 4%-os kezdeti lehívási ráta lehet a megoldás. Ez az a biztonságos pénzkivételi arány, amely mellett akár az életünk végéig kitarthat a portfóliónk, ha nem üt be egy durva válság. Egy ökölszabály is ez egyben, amely azt mondja, hogy az éves kiadásaink legalább 25-szörösét kell félretennünk, ha nyugodt szívvel fel akarunk mondani a munkahelyünkön. Ebből már mindenki kiszámolhatja, hogy például a 300 ezres havi apanázshoz durván 90 millió befektetett tőke kell. Az alábbiakban a pénzügyi függetlenség, a korai nyugdíj és a FIRE mozgalom témáját folytatjuk az egyik leghíresebb alapszámítással, a 4%-os szabállyal.
A magyarok több mint kétharmada nem bízik abban, hogy a kényelmes megélhetéshez elegendő lesz az állami nyugdíj, így átlagosan 19,8 millió forint megtakarításra lenne szükségük, hogy fenntartsák a meglévő életszínvonalukat – derült ki a Signal Iduna Biztosító kutatásáról tartott sajtótájékoztatón. Csata Dénes, a Signal Iduna elnök-vezérigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a cég a unit linked biztosítások terén az év első három negyedévében 29,1%-os bevételnövekedést ért el, viszont a kritikus betegségek esetére szóló biztosítások terén 9,3%-os visszaesést tapasztaltak.
A KSH friss tanulmánya szerint Magyarországon minden ötödik ember öregségi nyugdíjban részesült 2019 elején, arányuk az összes ellátotton belül Budapesten volt a legmagasabb. Kiderül az is, hogy a legtöbb nyugdíjat a budapestiek tehetik zsebre, miközben a három alföldi megyében az átlagnyugdíj még a 121 ezer forintot sem érte el.
Nem csak kevesen vannak, keveset is tesznek félre nyugdíjas éveikre a magyar fiatalok önkéntes pénztárakban - ez derül ki az MNB frissen publikált pénztári számaiból, amelyek között most új, korcsoportonkénti megoszlásban is bemutatja a jegybank, hogyan tesznek félre nyugdíjra a magyarok. Elkeserítőek a számok.
Németországban a jelenleg 55-65 éves generációnak megy a legjobban a sora. A következő években viszont nyugdíjba vonulnak a baby boomerek, és ezzel nem kis fejtörést okoznak majd az állami nyugdíjrendszernek. A Fidelity International megvizsgálta, miért a baby boomerek okozhatják a német nyugdíjrendszer válságát, és azt is, milyen lehetőségeket kínál a demográfiai lavina a befektetők számára.
Fontos volt bevezetni a nők negyven év munkaviszony, illetve gyermeknevelés utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő programot, amit az is mutat, hogy a 2011-es bevezetés óta összesen 241 ezren vették igénybe ezt a kedvezményt - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szombaton, Budapesten sajtótájékoztatón.
Megjött a figyelmeztetés, mutatjuk a térképet.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Az amerikai kötvényhozamok meredeken emelkednek.
Zajlik a magyar bankszektor legnagyobb éves találkozója.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
